Az éghajlatkutatók maguk is meglepődtek, amikor a szuperszámítógép háromhetes munkája után kiderült: helyes a klímamodell, az Arrakis bolygón elképzelhető az emberi élet. A sci-fi-univerzum más bolygóinak története is szolgál a mai világban elgondolkodtató tanulságokkal.
A Star Trek-rajongók számára igazi csemege az a weboldal, ami nemcsak időrendbe szedve mutatja be a sorozatok és filmek űrhajóit, de lehetőséget ad arra is, hogy „testközelből” nézzük meg a legfontosabb helyszínt, a hidat.
Az okosórák már évtizedek óta részét képezik az emberi fantáziálgatásnak. Képregényekben, tévében, mozivásznon kerültek elő sorra olyan funkciók, melyek csak nemrég váltak elérhetővé a valóságban. De van még olyan dolog, mellyel adósak maradtak a mérnökök.
Hogyan befolyásolták a legnépszerűbb sci-fi művek napjaink technológiáit, sci-fi-e a Csillagok háborúja, és miért mindig csak a konfliktust találjuk vonzónak? Erről is szó esik az MI 2041, A jövőben történt című podcast nulladik adásában. A vendég: Kánai András író, jövőkutató.
Van kész válaszunk arra, hogy mi tesz minket emberré? Közhelyek forognak a szánkban, ha megkapjuk ezt a nagy és súlyos kérdést, talán érezzük, sejtjük, mégis nehezen körvonalazzuk. Szerencsére időről időre veszi valaki a fáradságot, és igyekszik megfogalmazni helyettünk ő. Lássuk, mire ment Maria Schrader és az Én vagyok a te embered.
Különlegesnek ígérkező audiovizuális science fiction előadást szerveznek Extrasolar címmel Budapesten. A mesterséges intelligencia és az ember kapcsolatát boncolgató téma mellett a performansz eszköztára is szorosan kapcsolódik a technológiához: moduláris szintetizátorok, képcsöves tévék és más elektronikai különlegességek kerülnek majd elő.
Száz éve, 1921. szeptember 12-én született Stanislaw Lem lengyel író, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusa.
A robotika három alaptörvényét és a Galaktikus Birodalmat hagyta örökül a sci-fi kedvelőinek a száz éve született Isaac Asimov, akinek munkássága nagyrészt Magyarországon kevéssé ismert tudományos ismeretterjesztő könyvekből állt.
Az év legjobban várt filmje beváltotta az ígéreteit, még ha nem is úgy, ahogy gondoltuk. Az akciódús előzetesek félrevezetőek, a lassan csordogáló, meditatív történet viszont rengeteg meglepetést, és még több ámulatba ejtő képet rejteget. Szerényen fogalmazva: méltó folytatás született egy örök érvényű klasszikushoz. Spoilermentes kritikánk.
Az Electric Dreams előzetese alapján akár a Black Mirror kihívója is lehet, a szerző tíz történetét ráadásul nagyszerű színészek jelenítik meg az antológiában.
A nagy múltú sci-fi magazin kiadója megegyezett a meglopott amerikai írók képviselőivel: mindenkit kárpótolnak.
Az Érkezés első látásra a Földet megszálló idegenekkel való kapcsolatfelvételről szól, mégis többet mond mai világunkról, mint a legtöbb kortárs dráma. Amy Adams Oscarért kiáltó alakítása és a letisztult, mégis grandiózus látványvilág miatt már érdemes moziba menni, de a sztori is sokaknak kielégítőbb lehet a Csillagok között monstruma után.
J.J. Abrams átadta a stafétát a Halálos iramban-filmek rendezőjének, és pont az történt, amit vártunk: gyors vágások, javarészt gyenge poénok és felületes történet jellemzi a Mindenen túl alcímű harmadik Star Trek-részt. A karaktereket azért még mindig lehet szeretni, és a látvány is lenyűgözően idézi meg a széria hőskorszakát. Kritika.
A húszas listán egyszerre kaptak helyet olyan mainstream alkotások, mint az Eredet, a Mentőexpedíció vagy a Looper és olyan kevésbé ismert filmek, mint a Feltörő színek vagy az Időbűnök.
A Star Wars-univerzumot az elmúlt 40 évben szinte minden szemszögből megvizsgálták már, egyesek szerint például a saga egy remek tanmese arról, hogyan alakul ki, majd bukik el egy diktatúra. Darth Vader Birodalma római és náci mintákra épül, a Galaktikus Köztársaság pedig nem áll messze az ENSZ vagy az EU működésétől – a science ficton-művek politikai tanulmányozását itthon Tóth Csaba honosította meg, aki az ELTE népszerű kurzusán próbálja meg közelebb hozni a popkultúrára érzékeny fiatalokat a politológiához.
Andy Weir az egyik héten még hivatásos programozó és novellákat posztoló hobbiíró volt, majd néhány nap leforgása alatt bestsellerré vált az első kiadott könyve. Bejelentkezett nála Ridley Scott és Matt Damon, hogy filmet forgatnának belőle. A marsi szerzője azt is elárulta nekünk, mit változtatna a Mentőexpedíció című filmen, és hogy mit gondol arról, hogy regénye hősét egy űr-MacGyverhez hasonlítják. Az interjú mellett sorra vesszük a könyv és a film közti legnagyobb különbségeket is.
A múlt héten bemutatott Mentőexpedíció sikere bizonyítja, hogy a túlpörgetett űrfantáziák és valószínűtlen képregényfilmek mellett a szikárabb, realistább sci-fikre is vevő a közönség. A keményvonalas tudományos-fantasztikus filmek nem a csillagközi társadalmak, lézerkardos csaták és űrkalózok fantáziavilágára fókuszálnak, hanem a természettudományok és a technológia jelenkori eredményeit képzelik tovább. Összeválogattunk néhányat a legjobb hard sci-fikből.
A Marson ragadt űrhajós túléléséről szóló film egy tökéletes könyvadaptáció: a regény minden izgalmát és humorát sikerült megtartani, úgy, hogy ehhez lenyűgöző látvány és kiváló színészi alakítások is társultak. A nagyrészt Budapesten forgatott sci-fiben itt-ott feltűnik a csepeli HÉV és a Petőfi-híd, de szerencsére nincs sok időnk bámészkodni. Matt Damon élete szerepében lubickol, a 77 éves Ridley Scott pedig újra megmutatja, nem csak a feltörekvő fiatalokról szól Hollywood 2015-ben.
Levetítették a Nemzetközi Űrállomáson a Mentőexpedíció című, Marson ragadt űrhajósról készült filmet.
Ridley Scott még a Mentőexpedícióval turnézik, de jövőre elkezdi készíteni a Prometheus folytatását.
